A mai napig makacsul tartja magát az a közhiedelem, miszerint a tanyasi tej az egyik legegészségesebb ital, és bátran hörpinthet bárki a friss tehéntejből. Tápanyagaiban, értékes összetevőiben nem is különbözik a dobozostól a tőgyes tej, a nyers tejet mégsem tudjuk nyugodt szívvel ajánlani – UHT hőkezelés nélkül kockáztatunk, nem is keveset. 

Jogos a félelem a nyers, kezeletlen tejtermékekkel kapcsolatban: egy amerikai tanulmány eredményei szerint 150 százalékkal valószínűbb, hogy élelmiszer-eredetű megbetegedést okoz a nyers tej, a pasztőrözött tejekhez képest. Kórházi ágynak is tizenháromszor több embert döntenek a nyers tejben megtalálható baktériumtörzsek.

A tejtermékekkel kapcsolatos kórházi esetek 60 százaléka a pasztőrözetlen tejek fogyasztása miatt következik be.  Barbara Mahon, az Amerikai Járványvédelmi és Megelőzési Központ emésztőszervi megbetegedésekkel foglalkozó osztályának igazgatóhelyettese szerint ez elképesztő adat, ugyanis az USA tejfogyasztásának mindössze 1%-át adja a nyers tej fogyasztása. 

A kutatás eredményei között szerepel, hogy azokon a településeken, ahol legálisan forgalmazták a nyers tejet, ott megkétszereződött a kezeletlen termékekhez köthető megbetegedések száma (az illegálisan árusító helységekhez képest). 

A kezeletlen tej elsősorban a fiatalokra veszélyes: a betegek 60%-a nem múlt el 20 éves. Szerencsére a dobozos UHT tejtől nem kell tartanunk, hiszen a hőkezeléses eljárás lényege pont az, hogy ezeket a veszélyes baktériumokat kiöljék a tejből. Ha mégis megkínálnának benneteket a szomszéd tanyáról egy kanna tejjel, inkább udvariasan utasítsátok vissza, vagy fogyasztás előtt hosszan forraljátok fel! 

Egészségetekre – a dobozból!

Reneszánszukat élik a ’70-es évek népszerű tejbárjai, 2012-ben újra a fehér a divat! Míg Magyarországon a szegedi Boci Tejivó, addig Ausztriában a Meierei kínál felejthetetlen élményeket a tejes finomságok terén. Lengyerországban is működik még pár Bar Mleczny, „bár” ezeknek – a nevükön kívül – nincs sok közük a tejhez. :) Lássuk a kínálatot!

Édes nosztalgiával gondolunk vissza a 40-50 éve hatalmas népszerűségnek örvendő tejivókra, melyekbe mindig öröm volt betérni egy békebeli mazsolás krémtúróra vagy épp karamellás tejre. Szerencsére a tejipar igazi gyöngyszemeiről nem kell ma sem lemondanunk. Szegeden a XXI. századi magyar gyerekek is megcsodálhatják a friss péksütemény és a tej kombinációjából fakadó hétköznapi csodát. 

A Boci Tejivó azonban nem csak tejet és péksüteményt kínál, de Magyarország egyik legfinomabb túrógombóca is náluk kóstolható meg. Sőt, különböző tésztákat, főzelékeket, reggelivariációkat is kipróbálhatnak a betérő vendégek, a palacsintahegyektől pedig garantáltan eláll mindenki lélegzete. Ha Szegeden jártok, vétek lenne kihagyni. Böngésszétek az étlapot és tudjatok meg többet a bárról Boci Tejivó honlapján! 

Az osztrák sógorok inkább a kulináris különlegességekre helyezik a hangsúlyt a bécsi Meiereiben. A város parkjában, a Stadtparkban található hely egy 2 Michelin-csillaggal is büszkélkedő étterem tejbárja. Reggelit, ebédet, vacsorát és sajtok hatalmas választékát kínálja a Meierei: van itt szalontüdő zsemlegombóccal, királyi császármorzsa szilvalekvárral, tejfölleves, és persze kiadós sajttál is akad. Aki tejért ide jár, szintén gondolkodóba eshet, mire a fűszeres, natúr és ízesített tejek végtelen palettájáról akár egyet is ki tud választani. Németül értők megtekinthetik a Meierei oldalán az étlapot, mi viszont inkább azt ajánljuk, látogassatok el hozzájuk is, Bécs csak egy kőhajításnyira van tőlünk! :)

Éreztétek már azt, hogy az agyatok, mint egy csomag kínai ceruzaelem, olyan hamar lemerül?
Jól jönne, ha vizsgaidőszakban, határidős munka közben, de akár a ház körül is picit több energiát tudnátok fektetni a szellemi tevékenységetekbe? Nem vagytok egyedül.
Az USA-ban, Maine egyetemén is gondoltak már erre a tudósok, ezért megkeresték a maguk agyműködést serkentő csodaszerét. Ne gondoljatok energiaitalra, különleges főzetre vagy egzotikus gyümölcsre! Mindezek helyett tejet isznak.

A kutatók szerint napi egy pohár tej elfogyasztása az agyműködést és a szellemi teljesítményt is felpörgeti. Az International Dairy Journal közölte a fenti vizsgálatot, melyben 900 férfit és nőt tanulmányoztak 8 különböző teszt alapján. Ezek a tesztek a memóriát, a szóbeli teljesítményt, illetve a látást és a térbeli képességeket tanulmányozták – miközben a tesztalanyok tejfogyasztási szokásait vizsgálták.

Az eredmények még a kutatókat is ledöbbentették: életkortól függetlenül azok érték el a legjobb eredményeket, akik legalább napi egy pohár tejet megittak. Ötödannyi (!) hibát vétettek a feladatokban, mint azok, akik nem fogyasztottak rendszeresen tejtermékeket. Azután is érvényesek maradtak ezek az eredmények, hogy a kutatók kiszűrték azokat a tényezőket, melyek befolyásolhatják az agyműködést (étrend, életmód, keringési rendellenességek stb.). Az összefüggések pontos feltérképezéséhez még további vizsgálatokat sürgetnek a kutatók, de úgy gondolják, a tej különböző összetevői közvetlenül fejthetik ki hatásukat az agyunkban.

Vajon véget érhet azoknak a kutatásoknak a sora, amelyek a tej újabb és újabb jótékony hatásait fedik fel előttünk? Napi egy pohár tej – akár kávé mellé, akár turmixént vagy gabonapehely mellé – nemcsak hogy finom, még az elménket is frissen tartja. És valljuk be, erre nem csak az unokának van szüksége a tanuláshoz, de legalább annyira nagyinak is a rejtvényfejtéshez…

A tej számtalan területen adhat ihletet: Festőt, fotóst, költőt egyaránt megbűvölt már a végtelen fehérség, és úgy tűnik, ez alól a zenészek sem bújhattak ki. Összegyűjtöttük párat a legjobb alkotások közül. Jó szórakozást!

Az első trekk a ’60-as évekből származik, igazi rock and roll klasszikus: a Herman’s hermits No milk today című száma toplistás sláger volt a maga idejében. 

Herman’s hermits – No milk today

Éles kanyarral érkezünk meg a ’90-es évek alternatív rockzenekarához, a Garbage-hoz. Ők arról híresek, hogy a Világ nem elég c. James Bond filmhez is írtak zenét. Érdekes, szerelmes-kesergős történet sejlik fel Shirley Manson énekesnő hangján keresztül, aki magát – többek között – tejnek képzeli a dalban.

Garbage – Milk

Egy Garbage-hoz közeli formációtól szól az utolsó nóta: emlékeztek a Moloko számaira, melyeket a 2000-es évek elején a rádiók rongyosra játszottak? Hogyan jönnek ők a tejhez? A nevük Anthony Burgess Mechanikus narancs c. regényében – és nem mellesleg oroszul is – a tejet jelenti. Különösen ajánljuk délutáni lazuláshoz:

Moloko – Sing it back

A köszvény – azaz a rohamokban jelentkező ízületi gyulladás – egyre többeket kínoz Magyarországon. 

Ha Titeket vagy szüleiteket sem kíméli a kór, akkor jó hírünk van Számotokra: egy kutatás szerint napi egy pohár dúsított sovány tej segíthet a tünetek visszaszorításában.

Ahogy ígértük, folytatjuk a tejhez kapcsolódó őrült produkciók szemlézését. A szeméből tejet spriccelő török és a vasmarkú német után kicsit szelídebb vizekre evezünk. Lássuk, mit tartogat számunkra ma a rekordok mindentudó könyve!

Nem lenne fair, ha a tehenek közül csak a legtöbb tejet adó, a legpuhább szőrű, a legszebb vagy épp a legnagyobb fülű fajtát díjazzák: a Guinness-nél természetesen a legalacsonyabb tehenet is számon tartják. A kistermetű tehenek legkisebbike, Diana, Vechur fajtájú házikedvenc, aki nem nagyobb egy németjuhásznál: szarvtól patáig csupán 77 cm magasra nőtt.

Diana, a Vechur boci

Persze a furcsa rekordok gyűjtői a tárgyi világ méretrekordereit is összegyűjtik, így kerülhetett a könyvbe a világ leghosszabb mozzarellája is. Olaszország büszkeségét 2010-ben, Avellinoban gyúrták a leghosszabbra. Több mint 106 méteres hosszával ezt a sajtkülönlegességet akár a helyi focipálya teljes hosszában kinyújthatták volna. Az alábbi videón megtekinthetitek a készítését (és hallgathattok egy kis temperamentumos olasz kiabálást is):

Utoljára egy olyan rekordot mutatunk be, ami a tejhez csak átvitt értelemben köthető, de annál szórakoztatóbb. Ilse Challis, az angliai Herefordshire-ből 86 évesen és 11 naposan lett Guinness rekorder. Ebben a hajlott korban még mindig megvolt egy tejfoga, amivel ki is érdemelte kategóriájában a „legidősebb tejfog” címet. Képet sajnos nem tudunk közölni, de talán nem is bánjátok… :)

Kinek ne lenne fontos, hogy első legyen valamiben? Hiszen örökre fennmarad a neve például a Himalája első meghódítójának és szobrok dicsőítik az olimpiai bajnokokat is. Akadnak viszont olyan kiváló teljesítmények, amelyek a meghökkenésen túl nem váltanak ki más érzelmet. De sebaj: épp ezek megörökítésére találták ki a Guinness-rekordok gyűjteményét. Akármilyen meglepő, a tejhez kapcsolódóan is számon tartanak néhány érdekes eredményt – ezeket mutatjuk be most induló sorozatunkban.

Többek között számon tartják a „tejet szemmel legmesszebbre spriccelő ember” és az „öt gyertyát szemből spriccelt tejjel leggyorsabban eloltó egyén” rekordját. Hiszitek vagy sem, ezt a két rekordot két különböző ember jegyzi – képzelhetitek, micsoda vetélkedés zajlik közöttük… Törökország büszkesége, a csodálatos képességgel megáldott (M)Ilker Yilmaz például képes rá, hogy közel 3 m-re lőjön tejet a szeme segítségével, míg a kínai titán, Zheng Da Zong Yi 5 égő gyertyát elolt hasonló technikával, 17 másodperc alatt.

Ilker Yilmaz

Van azonban olyan rekorder is, aki nem magát, hanem inkább – hagyományosabb módon – a tehenet próbálja rábírni, hogy tejet adjon. A vasmarkú német, Gunther Wahl két perc alatt 2 liter tejet volt képes lefejni hálás bocijától, aki így szintén a rekord részesévé vált. Hogy érezzétek a rekorderedmény komolyságát: gépi fejéssel is maximum kétszer ilyen gyorsan dolgozhatnának a tehenészek!

Gunther Wahl

Legközelebb újabb tejes rekordokkal jelentkezünk! :)

Életmentő állatok? A legtöbben rögtön egy bernáthegyire, de minimum egy skót juhászra gondolnánk. Ugyan a tehenek életmentő kalandjairól nem készült film, mint mondjuk Beethovenről vagy Lassie-ről, de a sors gyakran a fikciónál izgalmasabb történeteket rendez. Két történetet mutatunk be tehenek főszereplésével – ezek a jószágok kisgyerekeknek segítettek, hogy életben maradhassanak.

Az első történet a southamptoni Hannah-ról szól, aki ikerpárjával együtt idő előtt, 28 hetesen jött a világra. A kislány ráadásul súlyos szívbetegséggel bajlódott már élete első pillanataiban. A csöppséget kezelő orvosoknak drasztikus és újszerű eljárást kellett alkalmazniuk, hogy megmentsék az életét: egy tehén vénáját ültették Hannah szívébe. Erre azért volt szükség, mert a kislány szívéből csupán egy véna ágazott a tüdeje felé. A műtét két fázisból állt: először leszűkítették a problémás vénát, majd három hónap múlva helyettesítették a hiányzót egy bociból származó vénával. Hannah azóta már kiváló egészségnek örvend, nemsokára ünnepli második születésnapját.

Második szívszorító bocisztorink Kambodzsából származik, és ékes példát állít annak, hogy a tej szeretete nem köthető életkorhoz. Az alábbi fotón szereplő, szinte még totyogó, húszhónapos apróságot szülei a nagyapjánál hagyták. Az ottani irtózatos szegénységre jellemző, hogy a gyerkőc élelem híján a fiatal borjaktól leste el, hogy honnan juthatna egy kevés tápláló tejhez. A kisfiú állítólag naponta kétszer is kiszolgálja magát, annyira éhes. A jóságos pótmama pedig hagyja, hogy oltsa a szomját: sajátjaként kezeli a kisfiút.

Tegyük fel, hogy az Andrássy út és a Bajcsy Zsilinszky út kereszteződésében lefekszik egy tehén. Mi történne? Perceken belül hatalmas dugó alakulna ki: az emberek megállás nélkül dudálnának, egy tettrekész háborgó pedig a szarvánál fogva próbálná meg elráncigálni onnan szerencsétlen jószágot. Nem így Indiában! A hinduk ugyanis szentként tisztelik a teheneket, ezért akkor sem tesznek semmit, ha például az autópálya közepére telepedszik le egy szórakozott boci...

A tehenek körül kialakult kultusz nem mai eredetű. A szarvasmarha már 3500 éve jelképes állata a hindu vallásnak, amit elsősorban annak köszönhet, hogy Indiában úgy tartják, a tehenek segítenek a lelkeknek vándorolni. Ezért anno például a megboldogultakat tehén vontatta szekérrel kísérték a máglyához, ahol elhamvasztották őket. India elmaradottabb vidékein még ma is tartja magát a szokás, miszerint a haldoklóhoz tehenet vezetnek, hogy lelke a boci farkát fogva könnyebben átjusson a túlvilágra.

A hinduk úgy tekintenek a tehenekre, mint a termékenység megtestesítőire, és már csak azért is nagy becsben tartják őket, mert a legtöbb háztartásban szinte az egyedüli vagyontárgyak. Semmilyen körülmények között nem áldozhatják fel őket, húsukat nem fogyaszthatják. Még akkor sem bántják őket, ha a piacon kószálva elropogtatnak egy friss zellerszárat, vagy épp elcsennek egy piros almát – és 400 millió tehén országában elképzelhetjük, hogy milyen gyakran esik meg. 

Sajnos ennek ellenére a szabadon élő tehenek soványak és csillapíthatatlan az éhségük is.  Azok a tehenek viszont, amelyek a mezőgazdaságban teljesítve öregszenek meg, akár a több ezer hindu állatmenhely egyikére is kerülhetnek, ahol életük végéig szerető gondoskodásban részesülnek.

Léteznek olyan hagyományok a világban, melyek ésszerűsége legalábbis hmmm… kétségbe vonható. Ezek számát gyarapítja az agyament cooper-dombi sajtgurítás, amely extrém sportnak sem utolsó, és szerintünk minimum Darwin-díjat érdemel...

Gloucestershire vidékén az embereket az év egyetlen, hagyomány által is szentesített napja tartja lázban. A férfiak aznap leteszik szerszámaikat, a nők elcsitítják síró gyermekeiket, az eladók bezárják boltjaikat, az utcákon pedig síri csend honol. Ilyenkor mindannyian felmásznak a közeli Cooper-dombra, hogy végignézzék, amint először egy guriga sajt, majd pár vakmerő helybéli önként legörög a domboldalon.  

A történelemkönyvek szerint immár cirka 200 éve próbálkoznak azzal a helyiek, hogy előbb érjenek a lejtő aljára, mint a jól megtermett double gloucester sajt. Aki először ér a célvonalhoz, az ugyanis jutalmul ezt a kiváló, félkemény sajtkülönlegességet viheti haza. Évente ezrek képesek ellátogatni ide csak azért, hogy egy jót nevessenek azokon a félkegyelműeken, akik ilyenkor a mélybe vetik magukat.

Sokan a rendszeres mozgásba, még többen az egészséges táplálkozásba vagy a stresszmentes életbe vetik a hitüket, ha a hosszú élet titkáról esik szó. Egy több évtizeden át tartó utánkövetéses kutatás eredményeit elnézve azonban úgy tűnik, most valóban előkerült a bölcsek köve, ami értékes pluszéveket ajándékozhat nekünk idős korunkra. Az alkimisták svájci bicskája fehér, folyékony – és tejnek hívják.

 A 30-as években indították azt a skót-walesi vizsgálatot, amelyet 65 éves utómegfigyelés követett, és az emberek tej-, vaj- és sajtfogyasztási szokásait térképezte föl. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy vajon a rendszeres tejtermékfogyasztás hatással van-e az emberek egészségi állapotára és várható élettartamukra. 

Erre azért is volt szükség, mert régebben úgy gondolták, hogy a koleszterindús táplálkozás megnöveli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. A hipotézist szerencsére sikerült megcáfolni a kutatás során a tejtermékek tekintetében, sőt: kiderült, hogy azok jártak a legjobban, akik már gyerekkorukban rájártak a tejescsuporra. A kalciumban dús élelmiszerek fogyasztása ugyanis, mint fény derült rá, csökkentette az agyvérzés kockázatát.

A kutatásról írt tanulmány szerint a szív- és érrendszeri betegségek pár kockázati tényezőjét már gyermekkorban követni tudják a kutatók. Arra sajnos nem kaptak egyértelmű választ, hogy a tej segíthet-e visszaszorítani ezeket a hatásokat. Megbízható eredmények híján ezt a kérdést további kutatásokkal szeretnék tisztázni.

A 30-as években indított kutatásba 1300 családot vontak be, most pedig újra megvizsgáltak több mint 4000 olyan személyt, aki annak idején – még gyerekként – részt vett a vizsgálatokon. 2005-re a megfigyeltek 34 %-a már nem élt, közülük körülbelül 400-an hunytak el agyvérzésben vagy valamilyen érrendszeri betegségben. 

A kutatók, hogy pontosabb eredményeket kapjanak, szeretnék további vizsgálatokkal kiküszöbölni az olyan zavaró különbségeket, mint a foglalkozás vagy a jövedelem. A British Medical Journalben megjelent tanulmány szerzői, a Queenslandi Orvostudományi kutatóintézet professzorai talán már el is kezdték tervezni a következő kutatásukat.

Addig is, igyunk egy pohár tejet az egészségünkre, hiszen ha hosszú távon nincs is időnk kivárni a hatását, rövid távon mindig jól esik! :)

Lady Gaga óta tudjuk, hogy ma már bármit magunkra ölthetünk, akár húsruhába is bújhatunk, és mindenki felállva fog tapsolni. Persze nem kell ennyire extrém módon magamutogatónak lenni ahhoz, hogy érdekes, esztétikus és nem utolsósorban lélegzetelállító fotók – és ruhaköltemények – készülhessenek…

 Andrey „Razoomovsky” orosz fotós felkavaró fotósorozatairól ismert. Kedvenc témája a női akt, munkája során szokatlan helyzeteket, tematikát, vagy éppen kellékeket alkalmaz a kellő hatás eléréséhez. Legutóbbi fotózásán tejbe öltöztette modelljeit, ebből a sorozatból láthattok most képeket alább. Persze ezek az alkotások sem jöhettek volna létre némi „fotóboltos” varázslat nélkül, de a végeredményt elnézve egyáltalán nem haragszunk a manipulációért. Lélegzetet visszafojtani, a képek láttán ugyanis nekünk sem alszik meg a tej a szánkban…

Ez a kétrészes, soványtej-dressz szinte bárkin megállná a helyét…

Minden tejesember álma, hogy a menyasszonya így vonuljon az oltár elé! :)

Egész szürreális élményt teremthet egy tejleggings…

Felsőruházat vagy alsónemű? Tejből úgy tűnik, bármelyik készülhet!

Akár egy korty tej is elég lehet, hogy előhozza belőlünk az állati ösztönöket…

A galériát végignézve egy cseppet kiszáradt a szánk. Megyünk is, és legurítunk egy pohár jéghideg tejet. :)))

Akármennyire szeretnénk, sajnos nincs mindenkinek lehetősége arra, hogy a tejet a maga  finomságában és összes jóságával együtt élvezze. A tejcukor- avagy laktózérzékenység ugyanis egyre többeket érint, ezért sokan kénytelenek lemondani arról az önfeledt boldogságról, amit egy bögre meleg kakaó vagy egy tál gőzölgő tejbegríz nyújthat. Szerencsére a kép ennél jóval árnyaltabb, és a Mizo-nál is törekszünk arra, hogy olyan termékekkel álljunk elő, amit tejcukorérzékeny emberek is fogyaszthatnak.

A tejcukor-allergiát – mint ahogy a neve is mutatja – a tejben megtalálható cukorfajta, a laktóz okozza. Ezt szervezetünk normális esetben a vékonybelünkben dolgozza fel, viszont a felszívódásában már gyermekkorban is zavarok állhatnak be. A betegséget hasi fájdalom, krónikus emésztési zavarok kísérhetik, ennek következtében fogyás vagy akár kóros alultápláltság is kialakulhat. 

A laktózérzékenységet tulajdonképpen egy enzim hiánya okozza, de előfordulhat, hogy csak a működésében állnak be zavarok. A betegség részben örökölt – különböző felmérések népcsoportoktól függően 20-65%-ra teszik a tejcukor-érzékenységben szenvedők arányát – részben pedig másodlagosan alakulhat ki, egyéb rendellenességek miatt.  

Sajnos a laktózérzékenység a gyerekeket-felnőtteket egyaránt nem kíméli, kortól függetlenül rendkívül hasonló tüneteket produkálnak az emberek. Érdekes, hogy a fiatal felnőttkorban járó betegek szinte ösztönösen, de sokszor tudatosan kerülik is a tejtermékeket. Szerencsére a diagnózist könnyen fel lehet állítani, egy alaposabb orvosi kikérdezés után pedig már gyanakodni lehet, hogy laktózallergiával állunk-e szemben.

A betegség könnyen karbantartható, a tejcukormentes étrenddel a tünetek azonnal enyhülnek. Laktózmentes termékekkel bármikor helyettesíthető a kieső tejfogyasztás, illetve már kapható tabletta formájában laktáz is, ami előre lebontja a tejcukrot, mielőtt az a bélrendszerbe érne. A más betegségből származó laktózintolerancia szerencsére a kiváltó kór megszűnésével rövid idő alatt szintén elmúlik. Fontos, hogy a tejcukor-érzékenységben szenvedők figyeljenek a más forrásból származó kalcium bevitelére is, ezzel megelőzhetik például a csontritkulás kialakulását.

Mi a Mizo-nál rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a laktózallergiások életét is megkönnyítsük és kiteljesítsük, ezért termékvonalunkban már laktózmentes tej is szerepel. A különbség pedig szinte észre sem vehető, így akár kávéba, vagy bármilyen más tejjel készülő finomságba is bátran belekerülhet – az íze magáért beszél! :)

Történt már olyan veletek, hogy békésen üldögéltetek otthon – tegyük fel, egy pohár tejet iszogatva – és egyszer csak égető vágy tört rátok, hogy egy jófajta édességet is leküldjetek a tej után, de azonnal? Kár, hogy a cukrászda olyan messze van, a spájzban csak pár száradt kifli árválkodik, de mindegy is, mert időtök úgysem lenne bevásárolni… A hasonló „vészhelyzetek” kivédésére találták ki nagyanyáink a mákos guba néven futó, seperc alatt összeállítható csodát! Most betekinthettek a titkok kamrájába: megosztjuk veletek, mitől és hogyan lesz igazán ínycsiklandó ez a tejes nyalánkság.

A mákos gubát eredetileg kelt tésztából készítik, de a leegyszerűsített verziót hétköznapi péksüteményekből, kalácsból, vagy még inkább kifliből is elkészíthetitek. Az utóbbi akkor a legfinomabb, ha a kifli kicsit szikkadt, így jól meg tudja magát szívni a finom vaníliás tejjel. Tej és péksütemény pedig többnyire akad otthon… ;)

189 éve született a mikrobiológia atyja, az immunológia és a járványtan alapítója, Louis Pasteur. De mit keres egy tudományos szaktekintély a Tejblogon? Pasteurnek nemcsak a járványok leküzdését, a védőoltások elterjedését köszönhetjük, hanem – persze áttételesen – a hosszan friss tejet is. Ha nem azonosítja a baktériumokat mint kórokozókat, és nem találja ki, hogy hogyan szabadulhatunk meg tőlük, akkor ma nem ihatnánk UHT-tejet sem.

Pasteur cserzővarga fiaként született 1822. december 27-én, a Dijonhoz közeli Dole-ban, Franciaországban. Figyelmét először a fizika és a kémia világa ragadta meg, viszont, miután öt gyermeke közül hármat is elvesztett a betegágyon, elhatározta, hogy életét a kórokozók elleni küzdelemnek szenteli. Hamar rájött, hogy az erjedést maguk a baktériumok okozzák, és hogy a csíráik levegőben szabadon terjednek. Innen már csak egy logikai lépés kellett, hogy rájöjjön: a különböző ételek romlásáért (például a tej megsavanyodásáért) a „gonosz” kis egysejtűek a felelősök.

Pasteur fenti kísérletei nyomán 1862-re kidolgozta a folyékony élelmiszerek tartósításának eljárását, melyet később a feltaláló után pasztörizációnak neveztek el. A borok hőkezeléses tartósításáról már a X. századi Kínából is maradtak fent írásos dokumentumok. Sőt a francia tudóssal egyidőben Magyarországon Preysz Móric vegyész is hasonló eljárás keretében gátolta meg a tokaji aszú utóerjedését. A modernizált eljárást, és annak elterjesztését viszont konkrétan Pasteur és társa, Claude Bernard nevéhez kötjük.  

Pasztőrözés során a folyékony élelmiszereket 100 °C alatti hőmérsékletre hevítik rövidebb időre. Ezáltal a baktériumok számát drasztikusan lecsökkentik, olyan mértékben, hogy azok már nem képesek fertőző hatást kifejteni. A tej pasztörizációja például 72 °C körüli hőmérsékleten történik, 15 másodpercig tart, majd rendkívül gyorsan 6 °C hőmérsékletűre hűtik.

Pasteur eljárását természetesen ma már jóval korszerűbben végzik a tejüzemekben, nélküle nem találták volna ki például az ultramagas hőmérsékletű, azaz az UHT (Ultra High Temperature) kezelést sem. Ennek során pasztőrözés után 140 °C körüli hőmérsékletre hevítik néhány másodpercig, majd a külön az erre a célra kifejlesztett hatrétegű tejesdobozokba töltik a tejet. A tej így egyáltalán nem tartalmaz baktériumokat, ezért jóval hosszabb ideig (akár hat hónapig) is eltartható, mint csupán pasztőrözött társai.

Magyarországon 1975 óta forgalmaznak tartós tejet, azóta töretlen népszerűséggel. Annak ellenére is, hogy sokáig élt a tévhit, miszerint a „tartós tej” elnevezés tartósítószerrel való kezelést takar. Szeretnénk megnyugtatni benneteket, hogy az UHT tej semmilyen tartósítószert nem tartalmaz, kizárólag a hőkezelési eljárásnak és a csomagolásnak köszönheti hosszú élettartamát. És hogy miért is érdemes fogyasztani? Mert könnyebben emészthető a kizárólag pasztőrözött tejnél, és a benne található kalcium is jobban felszívódik szervezetünkben. Ki kér egy pohárral? ;)

Szenteste, ha összegyűlik a család, több problémával is szembesülhetünk a vacsoraasztalnál. Például hiányzik az adventi koszorú az ünnepi asztalról? Kibírjuk. Elfogyott az ünnepi szalvéta? Több is veszett Mohácsnál… Dülöngél a karácsonyfa? Sebaj, majd kitámasztjuk az ajándékokkal. Elfelejtettünk tejfölt venni a karácsonyi töltött káposztához? Magasságos ég, most mihez kezdjünk!?

Bizony, a szereteten kívül nem sok minden hiányozhat úgy az ünnepi asztalnál, mint a lágy, krémes tejföl. Ugyan nem hungarikum, mégis kevés olyan nemzet van, amelyik rajtunk, magyarokon kívül ismeri, és legalább ennyire szereti is a tejfölt.  Szinte nincs is olyan magyaros ételünk, amihez nem állna jól, és ne kanalaznánk előszeretettel a fehér finomságot. A tejföl definíció szerint tejből, tejszín vagy vaj hozzáadásával készül, homogénezik és tejsavbaktérium-színtenyészettel kezelik, mire alvasztással létrejön. Lényegében egy savanyított tejszín, de annyira finom, hogy ezt a szürke információt rögtön el is felejtjük, ha egy kanállal ehetünk belőle.

A tejfölt a magyar konyhában pörköltek, pirospaprikával ízesítet ételek mellé, habaráshoz használjuk leggyakrabban, de a legtöbb édes tésztánk is vele készül. Levesekbe, mártásokhoz, akár főzelékekbe is kerülhet, szinte végtelen lehetőségek rejlenek benne. Hogy ezeket a lehetőségeket az ünnepekkor is ki tudjuk használni, érdemes megismerni a legfinomabb tejfölös karácsonyi recepteket. Ezekkel szeretnénk mindenkinek boldog karácsonyt és kellemes ünnepeket kívánni, biztosak vagyunk benne, hogy a finom tejfölös ételek mellé remek hangulat társul majd! :)

Nem maradhat ki a töltött káposzta.

Karácsonykor sláger a hal, készítsetek harcsapaprikást!

Igazi ünnepi ínyencség a harcsakockák halászlémártással…

Ha marad a karácsonyi káposztából, főzzetek újévkor korhelylevest!

Örök vita folyik tárgya, hogy mit kenjünk a kenyérre: vajat vagy margarint? Épp ideje tisztázni a tényeket, és pontot tenni a fölösleges és parttalan viszály végére. A vajat alaptalanul vádolják azzal, hogy nem egészséges, a margarin gyártási eljárása pedig sokat korszerűsödött az utóbbi időben, így sikerült kiküszöbölni a hidrogénezett zsírok káros hatásait.

Mindkét „kenyérkenőanyagra” szigorú élelmiszeripari előírások vonatkoznak, így mértékkel fogyasztva sem a vaj, sem a margarin nem lehet káros hatással az egészségünkre. Ráadásul kizárólag természetes úton készülhetnek, a vajat tejből köpülik, a margarint pedig növényi olajokból állítják elő. A vaj vitamin- és tápanyagtartalom tekintetében előnnyel indul, hiszen minden olyan értékes összetevőt tartalmaz, amit a tej is. A vaj zsírjai sem károsak, többek között ezek tartalmazzák azokat a konjugált linolsavakat is, amelyek rákellenes hatásukról ismertek.

A margarin is tartalmaz értékes anyagokat, mégis utókezeléssel adnak hozzá vitaminokat, hogy a vajhoz hasonló tápértékkel, gazdagsággal bírjon. Igaz, ami igaz, magas koleszterinszintű betegeknek a kevesebb telített zsírsavat tartalmazó margarint ajánlják a dietetikusok, túlsúllyal küzdőknek pedig inkább a vajat. Nem kell félni azonban a vajtól sem: a benne jelenlévő foszfolipidek oldatban tartják a koleszterint, így csökkentve az érfalakra rakódás valószínűségét. D-, E-, K- és A-vitaminok kiváló forrása is a vaj, egészséges színét pedig a karotinoidoknak köszönheti.

A margarin elkészítéséhez emulgeálószereket használnak (például lecitint), hogy megtartsa állagát, de a korszerű gyártásnak köszönhetően a hidrogénezett zsírsavaktól már szerencsére nem kell tartanunk. A margarinok alapanyaga hazánkban főleg a napraforgó-, a repce-, a kukoricacsíra-, illetve a pálmaolaj, melyeket kiegészítenek a vajhoz hasonló arányban vitaminokkal és sokszor például tejsavóporral is, az állag- és beltartalom-javítás érdekében.

Ugyan a szakemberek szerint nincs túlzottan jelentős különbség a vaj és a margarin között, mi mégis a vajat ajánljuk. Hogy miért? A vaj ízélménye messze felülmúlja a margarinét, és természetes módon tartalmazza azokat az anyagokat, amit a margarinban csak pótolni tudnak. Ha mértéket tudunk tartani, sem a vaj, sem a margarin nem jelenthet egészségügyi kockázatot. Mégis, miért ne fogyasztanánk akkor már inkább olyan finomságot, ami igazán ízletes? A reggelire elkészített vajas-sós pirítóst például semmi sem körözheti le… :)

Művészet a legszokatlanabb módokon születhet: ismerünk homokrajzolókat, testfestőket, de még falevélfaragókat is. Nemrég azonban a baristák is ellopták a múzsa csókját, hiszen a cappuccinók, macchiatók habjára egyre többen rajzolnak tejjel vagy különböző szirupokkal. Ezek a múlékony műremekek csak addig tartanak, amíg el nem fogyasztják őket, mégis kivétel nélkül elkápráztatják a kávéházak vendégeit.

A latte art művészetét az USA-ban fejlesztette tökélyre David Schomer, a seattle-i Espresso Vivace tulajdonosa a ’80-as, ’90-es évek elején. David először egy szív alakú mintát öntött ki habosított tejjel, de később kitalálta a rozettaalakot is. Ahogy egyre jobban elsajátították más pincérek is a technikát, megjelentek a bonyolultabb rajzok, a csokoládéval, kakaóval rajzolt mintázatok is. Mára már annyira elterjedt a bárokban ez a művészeti ág, hogy még Magyarországon is rendeznek versenyt a legügyesebb latteartistáknak.

Egyszerűnek tűnhet, mégsem könnyű elsajátítani a latte art fortélyait: 2 hónapos tanfolyam után még egy negyedév gyakorlás kell, mire magabiztosan rajzolnak a pincérek a cappuccino habjába. Nem muszáj azonban tanfolyamra járnotok, hiszen otthon, egy jó minőségű kávégép és egy tejhabosító segítségével is neki lehet állni az alkotásnak. A profik kezdésnek a rajzolós technikát ajánlják, sziruppal és fahéjjal egészen egyszerűen varázsolhatunk csodás mintákat a kávénk tetejére. Ne felejtsük el viszont, hogy így is kiváló minőségű tejhabra lesz szükségünk, hiszen hiába szemet gyönyörködtető egy cappuccino, ha mellette nem igazán finom. A vendégek is elámulnak a különféle minták láttán, mégis a kávé ízét dicsérik: ez pedig elsősorban a kávé ízén és az elkészítéséhez használt tejen múlik.  

Most pedig lássunk pár igazán kreatív latte art művet, garantáltan meghozzák a kedveteket az alkotáshoz!

Ez a kis csimpánz akár gyerekeknek, forró csoki tetején is kedves meglepetés lehetne… :)

A latte art művészetében határ a csillagos ég: akár űrutazásra is indulhatunk!

Íme, a klasszikus: cappuccino sok szeretettel.

Szintén alapmű: a rozetta.

Ki tud ellenállni egy ilyen édes kis pandamackónak? Mi biztosan nem :)

A latte art mesterei akár emberi arcokat is képesek lefesteni.

Nem végeztünk felmérést, de ha megkérdeznénk, melyik édességre emlékeztek vissza a legszívesebben gyerekkorotokból, biztosak vagyunk benne, hogy sokan a madártejre szavaznátok. Ez az eredetileg francia édesség már a magyar anyukák körében is szépen elterjedt az édesszájú gyerkőcök elhallgattatására. Ha ugyanis asztalra kerül, csend uralkodik a konyhában, csak a kanál és a tányér összekoccanásait lehet hallani, emberi hang pedig csak üres tál mellett szólal meg: „kérek még!”

Akár œufs à la neige (havas tojások), akár île flottante (úszó sziget) – a madártej franciául – készül otthon, a gyerekeket már a vaníliaillat kicsalogatja a konyhába, és örömmel nézik, ahogy a kis tojáshabszigetek úszkálni kezdenek a sodó tetején. Szeretnétek megtanulni, hogyan készül, és egy-két frappáns variációt is elsajátítanátok? Senki sem tud majd ellenállni: íme, az alaprecept és a variációk!

Alaprecept

Hozzávalók:

1,5 l tej

15 dkg cukor

4 tojás

1 csomag vaníliás cukor

Elkészítés:

Válasszuk el a tojássárgáját a fehérjétől. Keverjük habosra a sárgákat cukorral, majd sűrű kavargatás mellett adjuk hozzá a forró tejhez a vaníliás cukorral együtt. Verjük kemény habbá a fehérjét, majd egy vizes kanállal szaggassunk belőle kis halmocskákat, mikor már forr a cukros, vaníliás tej. Főzzük meg a habgombóckák mindkét oldalát, majd hűtsük le az elkészült mesterművet. Hidegen tálaljuk.

Variációk madártejre

Ha szeretitek a mazsolát, az íze kedvéért a madártejbe is szórhattok! A forralás vége előtt pár perccel, főzzétek át őket is a tejben, így átveszik a vaníliás ízvilágot.

Finom csavar az epres madártej is, készítsetek eper és pár csepp citromlé felhasználásával turmixot, majd tálaláskor adjátok hozzá az alapdesszerthez.

Ha szeretitek az édes ízt és a sűrűbb sodót, akár egy kevés karamellás pudingport is adhattok a tejhez, egészen különlegessé teszi ezt az ínycsiklandó finomságot!

Jersey nemcsak egy város, Limousine pedig több, mint egy egyszerű gépkocsi. Előbbit a tejéért, utóbbit a húsáért szeretjük, ők ugyanis tehénfajták. Magyarországon is számos fajta legel a Hortobágytól a Kisalföldig: holstein-frízek, herefordok és szimentálik bőgésétől hangosak a mezők, néha még a magyar szürkemarha is rákontráz. Ugyanakkor van egy tisztán magyar tehénfajta is, amit méltatlanul mellőzünk: a magyartarka.

A magyartarka, vagy régiesen magyar pirostarka kettős hasznosítású tehénfajta. A fajta a XIX. század második felében alakult ki, a szürkemarha és a szimentáli keresztezéséből, azóta húsáért és tejéért egyaránt tenyésztjük. Törvényileg védett őshonos háziállataink sorait erősíti, a mai állomány 18-20%-át teszi ki. Sajnos nem volt mindig ilyen vidám a magyartarkák élete, a II. világháborúban az állomány fele odaveszett. Szerencsére az 50-es évektől nemesíteni próbálták, ezért a populáció is növekedett, 1989 óta az akkoriban alakult Magyartarka Tenyésztők Egyesülete próbálja fenntartani létszámukat.

Az egyesület 2011-ben 1500 tenyésztővel büszkélkedhet, összesen mintegy 30 000 magyartarkát tartanak, közülük 4000 törzskönyvezett.

A magyartarka változatos színösszeállításokba öltözhet, emellett élénk, jóindulatú állat. Átlagosan 607 kg az élőtömege, 271 tejelési nap alatt pedig 3200 kg tejet ad. Tőgye formája miatt gépi fejésre nem igazán alkalmas, ezt viszont hústermelő képességével ellensúlyozza. A mai tejelő magyartarka génállománya 25%-ban Jersey, 75%-ban magyar tarka.

Fontos, hogy ismerjük és szeressük hazai háziállatainkat, most már ti is biztos felismeritek a magyartarkát, ha felétek legyint egy foltos fül a legelőről! :)

Mindig is szerettük volna tudni, hogy a történelem híres szépségei, ellenállhatatlan csábítói honnan nyerték titokzatos vonzerejüket. Ma már odáig jutottunk a hibátlan külső hajszolásában – csak hogy egy kicsit elcsípjünk a szépségideálok bájából –, hogy sokszor már az orvosi beavatkozásoktól sem riadunk vissza. Az eredmény persze felemás, egy műmosoly vagy egy kiugró járomcsont könnyen elárulja a mesterséges szépséget.

Szerintünk a költséges és káros beavatkozások helyett sokkal egészségesebb természetesen fokozni a vonzerőt. Ezeket a sokszor ősi vagy népi praktikákat inkább a mítoszok közé sorolják, és jó, ha nem vádolják meg boszorkánysággal azt, aki a természet ajándékait keni magára. Ebbe a kategóriába sorolják Kleopátra tejfürdője is, pedig hatékonyabb és természetesebb, mint a legtöbb ma használt testápoló. Mert ahhoz, hogy egy világbirodalom császárát elcsábítsuk, minimum ragyogó szépségre van szükség… Aki nem fél attól, hogy „boszorkánykonyhává” változtatja fürdőszobáját, és selymesen puha bőrre vágyik, olvasson tovább, megszereztük a tejfürdő receptjét!    

Nem lesz másra szükségetek, mint

-          1-2 liter tejre,

-          10 csepp mandulaolajra,

-          egy kis csésze mézre.

Keverjétek össze a hozzávalókat, és adjátok hozzá a forró fürdővízhez. Dőljetek hátra, engedjétek el magatokat, és élvezzétek, ahogy bőrötök „új életre kel”! Csukjátok be a szemeteket, szinte érezni fogjátok, ahogy a lelketek is oldódni kezd, és a hétköznapok minden stresszét magatok mögött hagyjátok. Ugye, már elképzelni is bizsergetően finom? Ha befejeztétek a kényeztető fürdőzést és megtörölköztetek, simítsátok végig például a kézfejeteket, egészen kivételes érzés! Bőrtípusra való tekintet nélkül mindenkinek ajánljuk: kellemes kikapcsolódást!  :)

Ömlesztett vagy félkemény, friss vagy érlelt, mosott vagy rúzsos, márvány vagy gyúrt, kenyérrel vagy kenyér nélkül, bor mellé vagy fondüként: a sajt tagadhatatlanul az egyik legváltozatosabb ínyencség. Akár lángosra, akár pizzára kerül, de fogyaszthatjuk akár magában almával is, mindig új és mindig más ízélményt élhetünk át. Viszont amennyire szeretjük, annyira keveset tudunk róla. Ideje közelebbről is megismerkedni vele!  

A legenda szerint a sajtot egy arab nomád fedezte fel, miközben átlovagolt a sivatagon. Ma mégis Franciaországot, Olaszországot tartjuk a sajtok hazájának, de szinte mindegyik nemzet büszkélkedik saját fajtával. A sajt valójában savanyított vagy felfőzött tejből készül, szükség szerint préselhetik is. Alapja lehet tehén-, kecske-, juh-, de akár bivalytej is. A sajttejet pasztőrözik, oltóenzimmel és speciális baktériumtenyészettel kezelik, esetleg fűszerezik. Az így kapott alvadékot aztán felvágják, formázzák, préselik, majd szikkasztják. Érlelés után pedig elnyeri végső állapotát, már csak be kell csomagolni.

A sajtoknak több száz fajtáját ismerjük, ezért nem könnyű eligazodni a nevek tengerében. Kis sajthatározónk segít a tájékozódásban: bemutatkoznak a legínycsiklandóbb sajtkülönlegességek!

Rokfort: nem Harry Potter varázslóiskolájáról beszélünk, a rokfort a leghíresebb francia márványsajt. Dél-Franciaországból származik, juhtejből készül, gyönyörű kék belső erezettel rendelkezik. A Roquefort-sur-Soulzon környéki barlangokban érlelik legalább 3 hónapig, íze remekül illik a dióhoz vagy a fügéhez

Mozzarella: Olaszország büszkeségét az asztalok gyöngyének vagy a mediterrán konyha királynőjének is nevezik, eredetvédett sajt. Kizárólag a vízibivaly tejéből készülhet, gyúrással-nyújtással formálják, frissen árulják vagy sós lében tartósítják. Tésztákra, pizzára kiváló.

Camembert: nevét egy normandiai faluról kapta, világhírű francia lágysajt. Azon kevés sajtok egyike, amelynek pontosan ismerjük az eredetét. Először Marie Harel, egy normandiai parasztasszony alkotta meg 1791-ben egy pap tanácsai alapján. A franciák áfonyalekvárral fogyasztják.  

Edámi: az egyik legismertebb holland sajtfajta. Edam város nevét viseli, jellegzetes piros kérgét a paraffin adja.  Íze lágy, semleges, ezért szinte bármilyen étel hozzávalójaként megállja a helyét.

Parmezán: történelmi dokumentumok szerint már a 13-14. században létezett, olasz keménysajt. Szinte korlátlan ideig eltartható, érlelése is 2-3 évet vesz igénybe. Idővel állaga egyre keményebbé, íze markánsabbá válik. Reszelve, tésztákhoz, levesekhez érdemes fogyasztani.

Cheddar: Anglia kedvenc sajtját a világ számos országában készítik. Kanadától Ausztráliáig mindenhol megtalálható, még a Dél-afrikai Köztársaságban is fogyasztják. Íze aromás, fanyar, sokan a dióhoz hasonlítják.

A tej annyi kedvező hatásáról írtunk már, hogy kezdtünk kételkedni benne, hogy akár egyetlen újabb is felbukkanhat. Persze, hogy tévedtünk, hiszen kimeríthetetlen a jóság, amivel a tej megajándékoz bennünket. Legutóbb a Harvard Medical School tudósai nyűgözték le a világot tanulmányukkal: rájöttek, hogy a tej jelentősen csökkentheti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Azt már eddig is tudtuk, hogy a tejnek magas a vitamin- és kalciumtartalma. De ami még fontosabb: ideális arányban tartalmaz fehérjét, D-vitamint, foszfort, tejzsírt és tejcukrot. Ez a remek összetétel biztosítja a kalcium megfelelő felszívódását a szervezetben, így őrizve meg például a csontok és a fogak egészségét. Mivel az amerikai kutatók is tisztában voltak ezekkel a tényekkel, a tej más lényeges alkotóelemeire koncentráltak több évtizedes vizsgálataik során. Nem volt alaptalan a kíváncsiságuk: 4 000 ember étkezési szokásait és vérképét követve felkeltette figyelmüket a transz-palmitolajsav (TPO) hatása.

A transz-palmitolajsav egy olyan esszenciális zsírsav, amelyet az emberi szervezet nem képes előállítani, kizárólag a táplálékkal juthat szervezetünkbe. Még szerencse, hogy a tej magas koncentrációban tartalmazza ezt a zsírsavat, így a rendszeres tejfogyasztással magas TPO-szintet tarthatunk fenn szervezetünkben. A harvardi tudósok pedig rájöttek, hogy ez segíthet a koleszterinszint szabályozásában, és legalább 60%-kal csökkenti a (2-es típusú) cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Ez a védelmi hatás pedig az eddigi legerősebb, amit a tudomány ismer a diabétesz elleni küzdelemben. A kutatók még ennél is továbbmennek, most azon kísérleteznek, hogy a megelőzésen túl a terápiás kezelésben is hasznát vegyék a TPO-nak – elsősorban a cukorbetegségben szenvedők tüneteinek enyhítésére.

Tejet tehát nem csak azért érdemes inni, mert finom, de most már egyre több bizonyítékunk van arra is, hogy aki mindennap tölt egy pohárral, egészségesebb maradhat! Töltsetek ti is! :)

A múlt héten megígértük, így – hogy szó ne érje a pajta elejét – be is tartjuk: folytatjuk a „got milk?” kampány bemutatását! Ott fejeztük be legutóbb, hogy a Kaliforniai Tejfeldolgozó Szövetség elnökének arcán széles mosoly terült el, látván a reklámok hatására növekvő tejfogyasztási adatokat.

Ez a mosoly pedig mára már becsípődhetett az elnök úrnak, hiszen a kampány kiszélesítése, felújítása után is folytatták diadalmenetüket a „got milk?” reklámok. Mostanában főleg sajtóban futnak hirdetéseik, melyek egy mindenki által jól ismert jelenségre koncentráltak: a tejbajuszra.

Biztos ti is mosolyogtatok már anyun/kistesón/nagymamán, miután jóízűen kortyoltak a reggeli mellé a tejesbögréből. Ilyenkor ugyanis felúszik a tejbajusz: ez a jól felismerhető képződmény 99 %-os megbízhatósággal árulkodik róla, hogy az a valaki tejet ivott. Márpedig, ha tejet fogyasztott, akkor megtelik energiával, csodás képességekre, kőkemény csontokra tesz szert, tehetsége kibontakozik. És ezt nem csak az alábbi reklámok üzenik, arra buzdítunk benneteket, indítsátok a napot egy pohár tejjel, ha bármiben is hasonlítani szeretnétek a „got milk?” kampány sztárjaira!

Aki Rihanna hangját és alakját egyaránt irigyli, jobb, ha rögtön két pohárral iszik… ;)

Úgy néz ki, Jackie Chan csak részben köszönheti mozgékonyságát a rengeteg edzésnek…

Kim Cattrall, a Szex és New York sztárja is egy különleges koktélnak köszönheti csáberejét. :)

A „got milk?” a képzelet szülötteit is foglalkoztatja: Farkas az X-Menből például törhetetlen csontjait köszönheti a tejnek!

A legkisebbek példát vehetnek Pikachuról, aki tejjel töltődik fel… :)))

 Később bemutatták, hogy a tej néha pokolian hiányozhat (fent). Még arra is ügyeltek, hogy egyaránt szóljanak idősekhez (alább)…

…és az erős, egészséges csontok témáját érintve a fiatalokhoz is (alább):

Reméljük, nektek is meghoztuk a kedvet egy pohár hideg tejhez – ugye mindig van otthon egy doboz készenlétben?

(Következő bejegyzésünkben utánajárunk, azóta mit ért el, és mivel hódít a „got milk?”kampány.)