Reszelve, szivarként, kockákban, rántva vagy szeletelve – bárhogyan is esszük, tagadhatatlan, hogy Magyarország legnépszerűbb sajtja a trappista. Most induló sorozatunkban a sajtokat vesszük górcső alá: az abszolút kedvencről például sokan tudják, hogy szerzetesek receptje alapján készül, de mégsincs mindenki tisztában a sajt kalandos eredettörténetével…
A trappista szerzetesrend a ciszterciek szigorú szabályokat követő ága. Viszonylag új rendről beszélünk, Armand-Jean Bouthillier de Rancé alapította Normandiában, 1678-ban. 1892-ben kiváltak a ciszterci rend alól, és azóta is önálló közösséget alkotnak. Napjaikat aszkézis, imádság, önmegtagadás, fizikai munka és csend jellemzi, emellett húsmentes böjti fegyelmet tartanak. Nem is csoda, hogy amikor a francia forradalom alatt elmenekültek az üldöztetés elől, megélhetés gyanánt a sör- és elsősorban a sajtkészítés felé fordultak.
Trappista néven futó sajtot azonban nem találhattok Franciaországban, ez bizony magyar sajátosság. Egyedül a hozzá ízben, állagban leginkább hasonló, védjegy alatt készített „S.A.F.R Port Salut” sajt viseli a trappista szerzetesek kezének nyomát – a névben megtalálható „Société Anonyme des Fermiers Réunis” erre utal. A Port Salut sajt 2 kilós korongokban készül a szerzetesi recept alapján, a finomságot pedig vastag, narancssárga viaszkéreggel. Ma már gyári körülmények között gyártják a Port Salut-t, de néhány kolostor a mai napig készít kézműves, úgynevezett „Entrammes” sajtot.
Hazánkba szintén a szerzetesek közvetítésével jutott el a trappista sajt receptje, a legenda szerint a bosnyák földön, Banjalukán található Mária Csillaga kolostoron keresztül. A készítés módja az évek során azonban átalakult a hazai igények szerint, így a francia változathoz képest kevésbé érett, halványabb színű, félkemény sajt lett a Magyarországon ismert trappista. Hazánkban Bácsbokodon, a Mizo üzemében havonta 3 000 000 liter tejből készül ínycsiklandó trappista sajtkülönlegesség. Érdekel benneteket, hogyan? Nézzétek meg az erről készült kisfilmet!
